nemek korcsoportok iskolai végzettség régiók ágazatok
 

2. A munkaszerződés típusa

Mutatók

Az alkalmazottak túlnyomó többsége határozatlan időre szóló szerződéssel dolgozik, kis részüket azonban határozott időre szóló szerződéssel alkalmazzák. Az határozatlan és a határozott időre szóló szerződéssel alkalmazottak számát és az alkalmazottakon belüli arányát mutatják a táblázatok. Az alkalmazottak egy kis részének speciális munkaszerződése van (szakmunkástanuló), vagy a munkaszerződésének nem ismert az időtartama, a teljesség kedvéért az adatbázisban e csoport létszámát és arányát is közöljük külön táblázatokban. A táblázatok az alábbi adatokat tartalmazzák:

2.1 A határozatlan időtartamú munkaszerződéssel dolgozók becsült létszáma és aránya az összes alkalmazott között nem, korcsoport, iskolai végzettség, régió, ágazat jellemzők szerint
2.2 A határozott időtartamú munkaszerződéssel dolgozók becsült létszáma és aránya az összes alkalmazott között nem, korcsoport, iskolai végzettség, régió, ágazat jellemzők szerint
2.3 Az egyéb munkaszerződéssel dolgozók becsült létszáma és aránya az összes alkalmazott között nem, korcsoport, iskolai végzettség, régió, ágazat jellemzők szerint

Időszak: 2003-2010

Fogalom

Az alkalmazottaknak csak egy (nagyobb) része dolgozik határozatlan időre szóló szerződéssel, míg más (kicsi) részük munkaviszonya határozott időre szól: a határozott időre szóló munkaszerződéssel alkalmazottakat szokás ezért az atipikus foglalkoztatottak körébe sorolni.

Háttér

Az alkalmazás kötöttsége, az elbocsátás lehetősége a határozott munkaidejű szerződéssel foglalkoztatottak esetében rendszerint egyszerűbb és gyorsabb lehet azokban az országokban, ahol egyébként az alkalmazáshoz számos jog kötődik. A munkaszerződés formája és a munkaerő-piaci rugalmasság mértéke azonban nem szükségképpen jár együtt, az elbocsátások szabályozásától függ, mennyire rugalmas a határozatlan, illetve a határozott idejű foglalkoztatás. A magyar munkajogi szabályozás például a 2000-es évek közepére a határozott munkaidős foglalkoztatottak elbocsájtását a szerződés lejárta előtt esetenként nehezebbé és drágábbá tette, mint a határozatlan munkaidősökét (Köllő-Nacsa 2006). Az adatok is azt mutatják, hogy ebben az időszakban különösen alacsony volt a határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatottak aránya a kelet-európai országok többségében, így Magyarországon is, valamint az angol-szász modellt követő Egyesült Királyság, USA vagy Ausztrália esetében, ahol az elbocsátásokat kevésbe szigorú szabályok határozzák meg.
A hazai adatokkal a nemzetközi adatforrások összehasonlíthatók, a határozott időre szóló alkalmazás elemzésére az OECD adatbázisának „Employment by permanency of the job” táblázata is az alkalmazottakat tartalmazza, hiszen munkaszerződéssel csak alkalmazottakat foglalkoztatnak). Az OECD adatforrások nem tartalmazzák az új EU országok egy részét.