nemek korcsoportok iskolai végzettség régiók ágazatok
 

4. Az otthon vagy távmunkában dolgozók

Mutatók

Az otthon és/vagy távmunkában végzett munkára vonatkozóan három módon adnak választ az adatok: az első táblázatban azok szerepelnek, akik otthon végzett munkáról számoltak be, de távmunkában nem dolgoznak, a második táblázatban a távmunkában dolgozók, de otthoni munkát nem említők, a harmadikban pedig mindenki, aki vagy otthoni vagy távmunkát végzett. Azért választottuk az adatok fenti csoportosítását, mert a két csoport között nagy az átfedés, a távmunkában dolgozók nagy többsége otthon végzi a munkáját. A munkaerő-felmérés kérdőívében azt is megkérdezik a válaszadóktól, hogy rendszeresen illetőleg jellemzően vagy alkalmanként végeznek otthoni vagy távmunkát. Mi a táblázatokban nem tettünk különbséget a munkavégzés így definiált gyakorisága szerint. A táblázatok az alábbi adatokat tartalmazzák:

4.1 Az otthon dolgozók – otthoni munkát végzők, de távmunkát nem végzők – becsült létszáma és az összes foglalkoztatotthoz mért aránya nem, korcsoport, iskolai végzettség, régió, ágazat jellemzők szerint
4.2 A távmunkában dolgozók – távmunkában végeznek munkát, de otthon végzett munkáról nem számoltak be – becsült létszáma és az összes foglalkoztatotthoz mért aránya nem, korcsoport, iskolai végzettség, régió, ágazat jellemzők szerint
4.3 Az otthon vagy távmunkában dolgozók – akik otthon vagy távmunkában dolgoznak, vagy mindkét munkafajtát jelölték válaszaikban – becsült létszáma és az összes foglalkoztatotthoz mért aránya nem, korcsoport, iskolai végzettség, régió, ágazat jellemzők szerint

Időszak: az otthon dolgozók esetében 2000-2011 (4.1 és 4.3 táblázatok), a távmunka esetében 2001-2011 (4.2. táblázat)

Fogalom

A munkahelytől távol végzett munka lehet otthon végzett munka vagy távmunka. Távmunkáról akkor beszélünk, ha azt infokommunikációs eszközök segítségével végzik és a munkáltatóval ilyen eszközök alkalmazásával tartanak kapcsolatot. Az otthoni és a távmunka gyakran együtt fordul elő: a távmunkát a dolgozó az otthonában végzi. Az otthon és a távmunkában végzett munka az összes foglalkoztatottra kiterjed, lehet alkalmazottként és önfoglalkoztatóként végzett tevékenység is.

Háttér

Az otthoni és a távmunka közötti határ bizonytalan, ez érzékelhető a statisztika bizonytalanságában is. A megkérdezés során nem határolódnak el az otthoni, illetve a távmunkára vonatkozó válaszok. Az otthon vagy távmunkában dolgozókra vonatkozó adatok kiszámításánál figyelembe kell venni ezért a munkaerő-felmérés erre vonatkozó kérdéseinek és a válaszadóknak a bizonytalanságát. A kérdések egyrészt arra vonatkoznak, hogy a megkérdezett „szokta-e főmunkáját otthon végezni”; másrészt arra, hogy „végzett-e az elmúlt 4 hétben távmunkát (informatikai és telekommunikációs eszközök igénybevételével?” A válaszok alapján három lehetőség adódik: egyrészt van, aki csak otthoni munkát jelölt meg a válaszok között, másrészt van, aki csak távmunkát jelölt meg válaszul, és van, aki mindkettőt.
Az adatok összevethetőek nemzetközi adatokkal, az Eurostat LFS tart nyilván adatokat az otthonról végzett munkákról. Ezeknek az adatoknak is gyengesége, hogy nem egyértelmű, milyen otthonról végzett munkáról van szó, ide tartozik a távmunka, de az otthoni irodából dolgozó egyéni vállalkozó is, a statisztika mindezeket az adatokat együtt tartja nyilván és a különböző otthonról végzett munkák sajátosságait összemossa. Nem tartalmaznak az adatok információt az otthonról végezhető munka tartalmáról, abban vélhetően a távmunka és az otthoni vállalkozás is benne van.
Az adatok összehasonlításakor az látható, hogy otthoni és távmunkában dolgozók aránya (különösen a férfiak esetében) a kelet-európai országokban különösen alacsonyabb, az ilyen munkavégzés aránya a legmagasabb Dániában, Hollandiában, Ausztriában, Luxemburgban volt (a férfiak és a nők esetében egységesen) a válságot megelőző években. (kutatási zárójelentés, 33. oldal).