nemek korcsoportok iskolai végzettség régiók ágazatok
 

3. A munkaszerződés típusa

Mutatók

3.1. Határozatlan és határozott időtartamú munkaszerződéssel dolgozó alkalmazottak
A foglalkoztatottak egy része alkalmazott, akinek túlnyomó többsége határozatlan időre szóló szerződéssel dolgozik, kis részüket azonban határozott időre szóló szerződéssel alkalmazzák. Az határozatlan és a határozott időre szóló szerződéssel alkalmazottak számát és az alkalmazottakon belüli arányát mutatják a táblázatok. A táblázatok az alábbi adatokat tartalmazzák:

3.1.1 A határozatlan időtartamú munkaszerződéssel dolgozók becsült létszáma és aránya az összes alkalmazott között nem, korcsoport, iskolai végzettség, régió, ágazat jellemzők szerint
3.1.2 A határozott időtartamú munkaszerződéssel dolgozók becsült létszáma és aránya az összes alkalmazott között nem, korcsoport, iskolai végzettség, régió, ágazat jellemzők szerint

3.2. A határozott időre szóló munkaszerződés oka
A határozott időre szóló munkaszerződéssel dolgozók öt lehetséges választ adhattak arra, mi a határozott idős szerződéssel történő alkalmazásuk oka: képzés idejére szól a szerződés, nem talál állandó munkát, nem kíván határozatlan idejű munkaszerződést, próbaidőre szóló a szerződés, ezektől eltérő egyéb ok. A határozott munkaidőre szóló munkaszerződéssel történő alkalmazás egy-egy lehetséges okát megjelölők létszámát és az okok szerinti megoszlását az öt lehetséges ok szerint mutatják be a táblázatok. A táblázatok az alábbi adatokat tartalmazzák:

3.2.1 A határozott időre szóló munkaszerződéssel foglalkoztatottak becsült létszáma és aránya a határozott idős munkaszerződéssel dolgozók között nem, korcsoport, iskolai végzettség, régió, ágazat jellemzők szerint, akik esetében a határozott időre szóló munkaszerződés oka: képzés idejére szól a szerződés
3.2.2 A határozott időre szóló munkaszerződéssel foglalkoztatottak becsült létszáma és aránya a határozott idős munkaszerződéssel dolgozók között nem, korcsoport, iskolai végzettség, régió, ágazat jellemzők szerint, akik esetében a határozott időre szóló munkaszerződés oka: nem talál állandó munkát
3.2.3 A határozott időre szóló munkaszerződéssel foglalkoztatottak becsült létszáma és aránya a határozott idős munkaszerződéssel dolgozók között nem, korcsoport, iskolai végzettség, régió, ágazat jellemzők szerint, akik esetében a határozott időre szóló munkaszerződés oka: nem kíván határozatlan idejű munkaszerződést
3.2.4 A határozott időre szóló munkaszerződéssel foglalkoztatottak becsült létszáma és aránya a határozott idős munkaszerződéssel dolgozók között nem, korcsoport, iskolai végzettség, régió, ágazat jellemzők szerint, akik esetében a határozott időre szóló munkaszerződés oka: próbaidőre szóló szerződés
3.2.5 A határozott időre szóló munkaszerződéssel foglalkoztatottak becsült létszáma és aránya a határozott idős munkaszerződéssel dolgozók között nem, korcsoport, iskolai végzettség, régió, ágazat jellemzők szerint, akik esetében a határozott időre szóló munkaszerződés oka: egyéb ok

Időszak: 2000-2011

Fogalom

Az alkalmazottaknak csak egy (nagyobb) része dolgozik határozatlan időre szóló szerződéssel, míg más (kicsi) részük munkaviszonya határozott időre szól: a határozott időre szóló munkaszerződéssel alkalmazottakat szokás ezért az atipikus foglalkoztatottak körébe sorolni. A határozott, illetve a határozatlan idejű munkaszerződéssel dolgozókra vonatkozó táblázatok csak az alkalmazásban állókat tartalmazzák (az önfoglalkoztatóknak nincsen munkaszerződésük).

Háttér

Az alkalmazás kötöttsége, az elbocsátás lehetősége a határozott munkaidejű szerződéssel foglalkoztatottak esetében rendszerint egyszerűbb és gyorsabb lehet azokban az országokban, ahol egyébként az alkalmazáshoz számos jog kötődik. A munkaszerződés formája és a munkaerő-piaci rugalmasság mértéke azonban nem szükségképpen jár együtt, az elbocsátások szabályozásától függ, mennyire rugalmas a határozatlan, illetve a határozott idejű foglalkoztatás. A magyar munkajogi szabályozás például a 2000-es évek közepére a határozott munkaidős foglalkoztatottak elbocsájtását a szerződés lejárta előtt esetenként nehezebbé és drágábbá tette, mint a határozatlan munkaidősökét (Köllő-Nacsa 2006). Az adatok is azt mutatják, hogy ebben az időszakban különösen alacsony volt a határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatottak aránya a kelet-európai országok többségében, így Magyarországon is, valamint az angol-szász modellt követő Egyesült Királyság, USA vagy Ausztrália esetében, ahol az elbocsátásokat kevésbe szigorú szabályok határozzák meg.
A hazai adatokkal a nemzetközi adatforrások összehasonlíthatók, a határozott időre szóló alkalmazás elemzésére az OECD adatbázisának „Employment by permanency of the job” táblázata is az alkalmazottakat tartalmazza, hiszen munkaszerződéssel csak alkalmazottakat foglalkoztatnak). Az OECD adatforrások nem tartalmazzák az új EU országok egy részét.