nemek korcsoportok iskolai végzettség régiók ágazatok
 

Bevezetés

A TÁMOP-2.3.2. „Munkaerő-piaci előrejelzések készítése, szerkezetváltozási folyamatok előrejelzése” című projekt keretében adatokat gyűjtöttünk az atipikus foglalkoztatás magyarországi jellemzőiről is. Ezen a honlapoldalon a munka során keletkezett adatokból számított idősorokat teszünk közzé.

Az adatbázis táblázataiban található adatok a szokásos (tipikus) és az atipikus foglalkoztatási formákban dolgozók létszámát és a foglalkoztatottakhoz mért arányát nemek, korcsoportok, iskolai végzettségek, ágazatok és régiók szerinti bontásokban mutatják. Az adatok forrása a Központi Statisztikai Hivatal Munkaerő-felmérése és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Bértarifa-felmérése. A menüből elérhető a két adatforrás rövid bemutatása, és a közölt mutatók leírása (az egyszámjegyű arab sorszámmal jelölt menüpontokra kattintva).

Az atipikus munka definíciói

Az „atipikus munka” gyűjtőfogalom. Szokásosan a napi nyolc órás, munkahelyen, határozatlan munkaidős szerződéssel bérmunkát végzők munkáját tekintik tipikus foglalkoztatásnak. Azok a foglalkoztatási formák pedig, amelyek a szokásostól eltérnek, ebben az egyszerű, tautologikus értelemben atipikusak. Az ide sorolható munkák egy része jól azonosítható és mérhető (ezek jelennek meg az adatbázisban), míg más formák határa bizonytalan, mérésük nehéz és bizonytalan, ezért a statisztikai elemzéseken nagyrészt kívül maradnak (pl. munkaerő-kölcsönzés).

Az atipikus foglalkoztatás körébe szokás sorolni a következő foglalkozási formákat, melyeket az adatbázis tartalmaz: (1) az atipikus foglalkoztatási viszonynak tekintett önfoglalkoztatást, (2) a szokásos munkaidőtől eltérőn részmunkaidőben végzett munkát, (3) a szokásos munkaszerződéstől eltérő határozott idejű munkaszerződéssel történő alkalmazást, és (4) a szokásos munkahelytől eltérően otthon és/vagy távmunkában történő foglalkoztatást.

Atipikusnak tekinthető a fentieken kívül a nem szokásos munkarendben (a nappali, 8 órás, egy helyszínen végzett munkától eltérő módon) végzett munka, a nem rendszeres munka, és a munkavégzés folyamatosan változó más formái is. Ezekről az adatbázis nem tartalmaz információt.

Az atipikus foglalkoztatás pontos leírását nehezíti, hogy az atipikus foglalkoztatás formája és tartalma időben változó. Kazuya (2005) azt hangsúlyozza, hogy amit ma szokásosnak tekintünk, az alig száz éve atipikus foglalkozás lehetett, a vállalkozó vagy a szabadfoglalkozású szellemi foglalkozások pedig szokásosak és elterjedtek voltak, és úgy véli, hogy nem érdemes szigorú és általános definíciót találni az atipikus foglalkozásokra, hiszen országonként, régiónként és a definíció mögötti megközelítéstől, szemlélettől függően az nagyon eltérő lehet. Atipikus: ami nem tipikus vagy szokásos. Ez a laza értelmezés azért is hasznos, mert megkönnyíti az atipikus foglalkozások időben és térben is nagyon változó leírását. Az atipikus foglalkoztatás alapvető formái eltérnek az egyes földrajzi régiókat jellemző munkapiaci hagyományok és a kialakult munkaszervezetek, rendszerek szerint. A munkapiacot meghatározó intézményi eltérések befolyásolják a foglalkoztatás kialakult fogalmait, az atipikusnak tekintett formák alakulását. (Kalleberg 2000) Európának és az USA-nak (és más hasonló Európán kívüli országoknak), vagy Európa egyes régióinak a munkapiaca jelentősen eltér egymástól. Az amerikai típusú rendszert a munkások nagyfokú mobilitása és a munkahelyek alacsonyabb védettsége jellemzi, szemben az európai vagy akár a japán rendszerrel, ahol a hagyományos formában foglalkoztatott munkaerő mobilitása alacsony, a munkahelyeket munkaszerződések és kollektív jogok védik. Az atipikus formák jelenléte és aránya ezért függ a tipikus munkahelyek és a munkaerőpiac sajátosságaitól.

A weboldalunkon közölt, magyar adatforrások alapján végzett számítások a nemzetközi adatforrásokkal összehasonlíthatóak. Az atipikus foglalkoztatást leíró nemzetközi statisztikai adatbázisok elérhetőek az EUROSTAT, az OECD és az ILO online adatbázisában. A fogalmak megnevezése, értelmezése adatforrásonként, régiónként változhat. Így magának az atipikus munkának a fogalmát is sokféle megnevezéssel illetik. Az atipikus foglalkoztatás (atypical job) fogalmát szokás a bizonytalan, sérülékeny (precarious vagy vulnerable employment) fogalommal is leírni, bár nem szükségképpen igaz az atipikus foglalkoztatás formáira a sérülékenység, egyes országok, érintett csoportok és formák szerint jelentősek a különbségek (Rodgers és Rodgers 1989).

A honlapon található hivatkozások

Kalleberg, A. L., 2000: Nonstandard Employment Relations: Part Time, Temporary, and Contract Work, Annual Review of Sociology 23. évf., 341-365.
Kazuya O. (2005): International Comparison of Atypical Employment: Differing Concepts and Realities in Industrialized Countries. Japan Labor Review, 2 évf. , 2. szám , 5-29.
Rodgers, G., Rodgers J., eds. (1989): Precarious jobs in labour market regulation: The growth of atypical employment in Western Europe, ILO, Free University. Brussels
Köllő J. - Nacsa B. (2006): Rugalmasság és biztonság a munkaerőpiacon: magyarországi tapasztalatok, ILO , Budapest
Hárs Á. (2012): Az atipikus foglalkoztatási formák jellemzői és trendjei a kilencvenes és a kétezres években